Mindenki csalódást fog okozni: mindenki, akiben bízol, mindenki, akit megbízhatónak hiszel. Amikor a saját sorsukról van szó, az emberek hazudnak, titkolóznak, megváltoznak, majd eltűnnek, egyesek egy új arc vagy személyiség mögé, mások sűrű reggeli ködben, egy szikla túloldalán.
Lauren Oliver
Talán Lauren Oliver ekkor kapott egy fenyítést a főnökétől a Penguin Booksnál, talán ekkor érte élete legnagyobb szerelmi csalódása, és mondott valami olyat, ami elég nagy hatással volt a körülötte lévőkre, hogy megsajnálják! De persze az is lehet, hogy nem ismeri az emberi viselkedést és ezért hozott egy ilyen mértékű általánosítást. Íróként felelősen megteheti ezt? Bármely közismert személy, aki egyszer ingerült lesz, mondhat-e valami olyat, amit a követői szentírásként értelmeznek?
A válasz talán egyértelmű és e tekintetben blogunk is követett már el hibát és mondtunk vagy állítottunk olyat, ami nem igaz. De mostantól 5 hétig néhány újabb félreértést próbálunk tisztázni az emberi viselkedés - amúgy is kellően összezavart - területéről.
Már többször leírtuk, de ezen a ponton szeretnénk megerősíteni, hogy a hazugságnak egyértelmű jele nincsen. Ha lenne, mindenki tudná, hogy mit nem szabad, és ezért aztán megint nem lenne. Van viszont minden személyre jellemző érzelmi szint, aminek a megállapítása elengedhetetlen információkat hordoz mindenki számára és mely alapján előre jelezhető valakinek a viselkedése.
Képzeljük el azt a barátot, aki minden alkalommal mosolyog ránk, mikor beszélgetünk vele, sőt támogatásáról biztosít minket, és tesz ugyan néha megjegyzéseket, de azokat a konstruktív kritikához való jogának fátyla alatt engedi meg magának. Elfogadjuk őt barátunknak? Természetesen, és sose gondolunk talán abba bele, hogy az ez idő tájt felbukkanó rosszindulatú pletykák, vajon miért pont ekkor jelentkeznek? Gyakran hihetetlen hogy ezeknek a forrása gyakran erre az ismerősünkre vezethető vissza. Tovább ringatva magunkat ködfoltos viszonyaink vékony indáján függő bölcsőjében, nem adunk ennek hitelt és inkább betudjuk látásunk romlásának, hiszen "aki ilyen kedves, hogyan árthatna nekünk". Ez mellékesen talán egyenes út az optikushoz.
Talán már láttunk olyan személygépkocsit, mely csillogott, de közelebbről megnézve csak a rozsda volt lemázolva. Valahogy a "nem mind arany" ami fénylik mentén elindulva, lehet, hogy nem látunk minden ember maszkja mögé egy első, de akár tizedik találkozáson.
Mi lenne, ha mögé látnánk? Mi lenne, ha meg tudnánk különböztetni a felszínt, azaz a külcsínyt, és a bent tomboló vagy épp barátságos és szelíd belsőt?
Azt hiszem ez sok embert érdekelne. Épp ezért a következő előadásunk és zárthelyi workshopunk erről fog szólni, hogy átadunk ezekből a kincsekből azoknak az érdeklődőknek, akik elsőként jelentkeznek!
Jelentkezés: info@kiefer-group.hu
